Hírek és médiamegjelenések

A Betűtészta 6. adásában Murinkó Líviával, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk a mamahotel jellemzőiről, a szülők és a gyerekek között feszülő ellentétekről és arról, hogy az idősebb vagy a fiatalabb generáció tagjai élnek-e inkább a lehetőséggel.

Míg a negyven alatti pároknál az utóbbi tíz évben csökkent a válások száma, az idősebbek körében éppen ellenkező a trend: az ötven vagy annál idősebb házasok körében negyedével emelkedett a válási arány. A kétezres évek óta vált gyakoribbá a több évtizedes házasság után történő válás, már a 2019-ben kimondott válások közel harmada is legalább húszéves házasságnak vetett véget. Murinkó Lívia, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint ennek több oka lehet, köztük az, hogy „minden később történik”: kitolódott a házasságkötés ideje, éppen ezért a házasságok is később „érnek meg” a válásra.

Spéder Zsolt és Murinkó Lívia 2022-es, átfogó kutatása azt vizsgálta egy nagymintás panelkutatás adatain, befolyásolják-e az egyes családpolitikai rezsimek az első, illetve a harmadik gyerek születését (tehát a szülővé válást és nagycsaláddá válást).

2015 óta a legrosszabb évet zárhatja idén Magyarország a házasságkötések számában, nyolc éve nem volt olyan kevés esküvő itthon, mint most. Bár az év utolsó három hónapjának adatait még nem ismerjük, az elmúlt évek tendenciái alapján nem várható jelentős javulás, a háború és a magas infláció pedig még kevésbé hat megnyugtatóan a fiatal párokra.

A Másrészről 2023. szeptember 7-i adásában Rózsa Péter Murinkó Líviával, a KSH Népességkutató Intézetének tudományos főmunkatársával beszélget a magyar demográfiai viszonyokról.

Nem utolsó sorban Murinkó szerint érdemes figyelembe venni a házasságfelfogás változását is az elmúlt években. Feltehetően a kormányzati támogatásoknak köszönhetően trendibb lett házasságot kötni: mivel sokan döntöttek mellette az anyagi segítségek miatt, a folyamat láncreakciót indított el.

[…] high inflation has contributed to a fall in the number of weddings after the boom years fuelled largely by all the related government handouts.

Bár a motivációt a kormányzati intézkedések kínálták, paradox módon az is hozzájárult a házasságkötések elterjedéséhez, hogy egyre elfogadottabbá váltak az élettársi kapcsolatok Magyarországon.

Évtizedek óta próbálnak tenni valamit a kormányok, hogy megállítsák a népességfogyást, nem túl nagy sikerrel. A Tárki Társadalmi riportja azt vizsgálta, mennyire számít a kormány politikája a gyerekvállalás ösztönzésében, és arra jutott: a harmadik gyerekek megszületését segítheti a családpolitika, az első gyerekvállalásnál nem annyira fontos kérdés, mit tesz az állam.

[...] egy ország lakosainak boldogsága, életminősége vagy akár gazdasági termelékenysége nem függ össze azzal, hogy hányan vannak. Inkább fordítva: egy prosperáló ország teremti meg annak a lehetőségét, hogy több gyermek szülessen, hogy a gyermekvállalási tervek megvalósuljanak.

Az talán nem meglepő, hogy a házasodó párok a leggyakrabban szombaton járulnak az anyakönyvvezető elé. Az ezredforduló óta csökkent viszont a szombat népszerűsége (79-ről 50%-ra), helyette egyre többen választják a pénteket (2020-ban 28%) vagy a többi hétköznapot (21%) a polgári esküvőjük időpontjául.

De minek is köszönhető pontosan ez a házasságdömping a fiatalok körében?
A szakértő szerint többségében az utóbbi két évben a házasok által igénybe vehető támogatások (kedvezményes kamatú babaváró hitel, a csok vagy az első házasoknak járó adókedvezmény) hatására ugrott meg jelentősen ez a szám

A 2010 utáni Fidesz-korszak házasságokat erőltető modellje egy meglehetősen értelmetlen, társadalmi változásokkal szembemenő vállalkozás – bár ezt ennyire explicit módon nem írják le, mégis ez derül ki Kapitány Balázs és Murinkó Lívia tanulmányából. A magyarok a jogi és pénzügyi előnyök érdekében sok esetben hajlandóak aláírni a házassági papírokat, már csak azért is, mert a későbbi válás egyszerű formális lehetősége miatt ezt a döntést sokkal könnyebb meghozni, mint például a gyerekvállalásba belevágni.

Well targeted policy measures can influence fertility even in times of intensive social and economic change. Analysing data from the Hungarian Generations and Gender Survey, Zsolt Spéder, Lívia Murinkó and Livia Sz. Oláh show that flat-rate cash support encouraged low educated two-child parents to have a third child, and tax-relief had a similar effect among the highly educated.

A statisztikai mutatók és a bizonytalannak tűnő gazdasági helyzet ellenére is vannak olyanok, akik eldöntötték: rendkívüli körülmények közepette is bevállalják az esküvőt. Végtére is a lényeg már megvan: a menyasszony és a vőlegény, akik készen állnak arra, hogy egy életre elköteleződjenek egymás iránt.

In summary, Spéder et al found that flat-rate payment during the third to eighth birthdays likely supported higher third birth rates among parents with lower socioeconomic status, while the tax relief measure encouraged parents with higher education levels to have more than two children. The option to drop out of the labor force has probably been less appealing to highly educated mothers, unlike taking advantage of the full tax relief benefits that accompany their higher income.

Elkészült az első olyan magyar kutatás, amely egyszerre vizsgálta a felnőtté válás folyamatának több dimenzióját. Meghosszabbodott a felnőtté válás folyamata. Kiderült, azok vannak a legjobb anyagi helyzetben, akiknek az életútja leginkább megfelel a hagyományos felnőtté válás modelljének. De ők vannak a legkevesebben. Az biztos, hogy az iskolapadban töltött idő alapvetően strukturálja a fiatalok életútját.

A 30-as éveik elejére a magyar fiatalok mindössze alig 10%-a tudja vagy akarja bejárni azt az életutat, amely a leginkább sikeresnek bizonyul. Azoknak a magyar fiataloknak a legkedvezőbb a helyzetük, akik hagyományos családi életutat jártak be, ez a legritkább felnőtté válási út azonban egyfajta „társadalmi kiváltság”, derült ki egy friss tanulmányból. Sokan vannak azonban, akik nem költöznek el otthonról, viszonylag hamar munkába állnak, vagy hamar családot alapítanak. Mi vár a magyar fiatalokra a felnőtté válás során?

Egyre több fiatal felnőtt él a szülei otthonában. Az életszakaszok átalakultak, felcserélődtek, aminek gazdasági, társadalmi és pszichológiai okai is vannak. Sokan sosem hagyták még el a szülői fészket, mások viszont kényszerből vagy tudatos megfontolásból költöznek vissza a szülőkhöz saját háztartásukból. Vajon miként hat egy ilyen helyzet a szülőkre és a felnőttség határán toporgó gyermekeikre?

Gyerekkel válni és újra párt keresni nem olyan megbélyegzett dolog ma, mint néhány évtizeddel korábban. A nemek megítélése természetesen nem azonos, válás után a férfiaknak sokkal jobbak az esélyeik, mint a nőknek.

Harminc felé egyre gyakoribb a sürgetés: „Mikor kezded már élni a saját életedet?” Vagyis: meddig húzza-halasztja a párválasztást a gyerek, és mikor repül ki végre a családi fészekből? Az önálló élet kezdete mindinkább kitolódik, mert mi volna kényelmesebb, mint a mamahotel?

A demográfiai szakirodalom Rajmund példájára a „mamahotel” szakkifejezést használja, amiben azok a felnőttek élnek, akiknek közös jellemzője, hogy már befejezték a tanulmányaikat, de még nem alapítottak saját családot, nincs tartós partnerkapcsolatuk, gyermektelenek, és a szülői háztartásban, annak bizonyos előnyeit élvezve élnek. És mindezt a legtöbben cikinek érzik.

Tavaly megugrott a házasságkötések száma, és a születések száma is nőtt kicsit – a többletet házasságon kívül született gyerekek adták.

A rendszerváltás óta közel duplájára nőtt Magyarországon azoknak a fiataloknak a száma, akik bár elmúltak 20 évesek, még mindig a szüleikkel élnek. Az M1 Summa című műsorában kiderült: a jelenség nem csak hazánkra jellemző, hanem az Európai Unió legtöbb tagállamára is.

Bár a politikusok időnként őket hibáztatják a magyarság fogyásáért, hazánkban alig élnek „igazi” szinglik. A 30-40 évesek közül valóban sokan élnek egyedül, de nem tudatosan választották ezt az életformát, s többnyire kétségbeesetten – és hiába – keresik a párjukat. Minden második „szinglinek” van gyereke.

A kutató szerint a gyerekek megszületését meghatározza, hogy van-e olyan stabil párkapcsolat, amely hátteret ad a közös jövőhöz, és hogy milyen a szülők munkaerő-piaci helyzete. Ha valamelyik szülő, netán mindkettő munkanélküli vagy a munkahely elvesztésének rémével néz szembe, nem fog gyereket tervezni. A héten bejelentett lakástámogatások, vagy az építkezések áfájának csökkentése legfeljebb azt befolyásolhatja, hogy az egyébként is tervezett gyerekek megszületését mikorra időzítik a párok.